Tromsø

..., melyben kiderül, voltaképpen mit is csinálok itt. 

Nem tudom, említettem-e már, hogy a Comenius ösztöndíj keretében választottam ki Tromsøt, illetve, jobban mondva, ők engem, hogy itt taníthatok. 

A hely neve, ahol tanítok: TROMSTUN UNGDOMSKOLE. 

Még nem jártam utána, de saját tapasztalat szerint a következőkre jöttem rá eddigi ittlétem folyamán a norvég iskolarendszerről: az általános iskola 7 évig tart, ezt vizsga követi, ez alapján kerülnek be a tanulók az ungdomskoléba. Itt 8., 9., 10. osztályos gyerkőcök tanulnak, tehát 3 éves a suli. Itt is szintén vizsga zárja a tanulmányokat, és az eredmény alapján mehetnek tovább a tanulók a videregående skoleba, ami kb. a gimnáziumnak felel meg, vagy szakközépbe. A gimnáziumban érettségit szerez és egyetemen tanul tovább, míg a szakközépben szakmát tanul. Biztosan van még sokféle másik lehetőség is, de annyira még nem ástam bele magam a témába, pedig érdekes. Az pl. nagyon tetszik, hogy 7. osztályos koruktól kezdve folyamatosan vizsgák vannak, a továbbtanulás érdekében, 7., 10. és 12. vagy 13. osztályban is. Ez - véleményem szerint - azért jó, mert a gyerek így megszokja, hogy tanulni kell, bizony, ráadásul, nem érettségikor éri a sokk, hogy jaj, mennyit is kellett volna tanulni. Hátránya persze az, hogy aki nem tanul folyamatosan, az nem fog tudni gimibe kerülni, viszont ez a hátrány eltörpül amellett, hogy végülis tudatosan készíti az iskolarendszer őket az érettségire, nem úgy, mint nálunk otthon, egy lapra feltéve mindent. Szóval ez szerintem nagyon nagy előny. 

De menjünk csak vissza a Tromstun ungdomskolébe. 

Egy másik alkalommal majd kifejtem azt is, hogy hogy jutok el innen a suliba, illetve, kiket tanítok, hogyan tanítok, az órarendemet is megkapod majd, meg írok a tárgyakról is bővebben, csak egy picit most szeretném, hogy Te is beleláss az iskola rendszerébe, ami szerintem eleve borzasztó érdekes. 

Eleve az más, hogy 60 perces órák vannak. Azt hittem az elején, hogy ezt nem fogom bírni, mert hosszú lesz és megterhelő, de nem, lényegében a 60 perc alatt annyi anyagot lehet leadni, mintha tisztán 45 percünk lenne (mert ugye elmegy az idő a fegyelmezéssel, órára készüléssel, stb.). De ez nem mindig volt így. Pár éve 73 perces órák voltak (szerintem is wtf :D ), azért, hogy a péntek vagy a hétfő szabadnap legyen. Jó ötlet, bár miért pont 73 perc? :D De így jött ki az órák száma. 

A másik jelentős különbség, hogy az iskola biztosítja a füzeteket, sőt, a tankönyveket is. Magyarul, nem kell sok mindent cipelni a suliba. Nem okoz ez sok problémát, mert házi feladat sincs nagyon, vagy ha van, akkor hazaviszi a diák azt az 1-2 dolgot, amire szüksége van a házi megoldásához (pl. prezit kell készíteni, akkor hazaviheti a laptopját, amit szintén az iskola biztosít! - itt a válasz arra a kérdésre, hogy miért van mindenkinek egyforma hátizsákja? hát mert a Dell-gépekhez jár Dell-hátizsák is). Amúgy ezzel nem nagyon értek egyet, mert írni nem nagyon írnak, és kíváncsi vagyok arra, hogy így a helyesírás mennyire marad meg nekik - hiszen a word automatikusan javítja a hibákat. Az is más kérdés, hogy sokszor facebookoznak az órán is, rájuk lehet szólni, de egyszerre nem tudsz 30 gyereket figyelni, és mikor elmész a hátuk mögül, visszakapcsolják. Ez is gyengesége a rendszernek, hogy nagyon nem lehet szankcionálni a gyereket - a saját lelkiismeretükre van bízva kvázi, hogy a gépet órán azokra a célokra használja-e vagy sem, amire a tanár mondja. Beírást lehet adni viszont, de ennek sincsenek következményei nagyon. A lényeg ebből, hogy van-e szankció, vagy nincs, az az, hogy a gyerek jól érzi magát az iskolában, nem gyomorgörccsel indul el, és nem is gyomorgörcsben üli végig. A hátulütője viszont az, hogy nem is nagyon lehet kontrollálni, hogy most akkor mi legyen. Szóval ezen nekem is még agyalnom kell, hogyan tudnám rávenni a gyerkőcöket pl. házi írásra, vagy esetenként órai munkára is. (Mert olyan is volt egyszer, hogy megkérdeztem az egyik gyerektől, aki nem dolgozott órán, hogy miért nem csinálja meg a feladatot, amit a tanár kiadott, azt mondta, most játszik, majd otthon megcsinálja.) Ja, és persze zenét is hallgathatnak a feladatok megoldása közben - főként a youtube-ot nyomatják. 

Ó, és a legnagyobb különbség, amiről még nem is beszéltem! Ezzel kellett volna kezdenem, de 3 hét alatt már eléggé hozzászoktam ehhez: minden órán, minden osztályban MINIMUM 2 TANÁR VAN! Ez szerintem fantasztikus, ez a legeslegnagyobb előnye a norvég iskolarendszernek. Ezzel lehetővé válik a társtanítás is, de nemcsak ezért jó. Ebben az iskolában nincs probléma a diszesekkel és hiperaktívokkal. Ugyanis, a tanársegéd vagy a társtanár feladata nem más, mint KÜLÖN foglalkozni ezekkel a gyerekekkel. Magyarul, ha itt tanár vagy, nem kell egyedül megszakadnod, nem kell differenciálnod a gyerekeket, egyedül, húszféle óratervet gyártani egy órára, ide-oda rohangálni, idegeskedni, hogy mi van azzal, aki lemarad, mert van egy önálló tanársegéded, vagy ha szerencsés vagy még 2-3 ember is van Veled (a kezdő norvég órán, és SAF-on az íefkósokkal 4-en vagyunk bent összesen!!!!), szóval Neked, mint tanárnak elég csak azokra koncentrálnod, akik rendesen haladnak, mert a fontolva haladóknak a többi tanár magyarázza az anyagot, és segíti őket. 

Az IFK-ra egy későbbi bejegyzésben térek ki. Előbb a társtanításról: 

Két dolgot nagyon fontos tisztázni: 
1. Van olyan óra, ahol a diák nem érti a norvég nyelvet, akkor a tolmács segít neki értelmezni és együtt halad a többiekkel. 
2. Van olyan óra, ahol diszes vagy hiper a diák, vagyis SNI-s, itt a tanár ezekkel a gyerekekkel foglalkozik, főleg, de a többiekkel is, magyarul a sima tanításban is bent van. Ő is magyaráz, több diák előtt. 

Sokszor, ritka esetekben, ezeknek a csoportoknak félre is kell vonulniuk. Ezért, az iskolában, ahol tanítok, minden teremből  nyílik még legalább 2 külön, kisebb szoba, ide félrevonulhatnak a másik tanárral a többiek. Vagy, ha csoportmunka van, akkor is el lehet ide vonulni. Sőt, azok is elvonulhatnak ezek a terembe, akik szeretnek inkább egyedül dolgozni. Magyarul, mindenki tanulhat a saját képességei szerint, a saját tempója szerint, a saját ütemében. Ez nagyon nagyon tetszik, jó lenne, ha otthon is így működne, persze ehhez szükséges a nagy iskola, sok teremmel. 

Az én feladatom tehát, hol segíteni a fontolva haladóknak (néha külön is vonulunk), hol pedig az órát vezetni. Alapvetően az óra abból áll, hogy az első 20-30 percben a tanár bevezeti az új témát, a diákok választanak a felkínált lehetőségek közül, és kiválasztják azt a feladatot, amivel foglalkozni szeretnének, majd csoportokra bomlanak. A csoportbontás érdekes, mert van, amikor a diákok dönthetik el, de van, hogy mi irányítunk. Valgfagnál pl. a diákok döntik el, hogy mit szeretnének és kivel szeretnének együtt dolgozni, de lehet egyedül is lenni. (Hogy mi ez a valgfag, erről is majd később.) Itt az volt a feladatom, hogy körbejárjak és segítsek, aki segítséget igényel, de van két tolmács is az órán, valamint a tanár és én. 

Az is érdekes, hogy bár vannak osztályok (8.-9.-10., a-f-ig!), de a különböző órákon a különböző osztályok együtt vannak, 20-30 fős csoportokban. Nemcsak nyelvi bontás van, hanem érdeklődés szerinti bontás is. Pl. a valgfag azt jelenti, hogy szabadon választott gyakorlat. Egyedül az IFK nincs külön bontva és a többiekkel együtt mixelve, de erről majd később. Szóval az én valgfagom a kommunikáció és filmkészítés, a diákoknak interjúkat kell készíteniük, akár külföldi középiskolákkal, vagy, filmet Tromsøről, különböző aspektusokban (szintén a diák választhat). Lényegében csak a határidő van megszabva. Itt a 9.-esek vannak, minden osztályból páran. A diákok választhatják ki, hogy mire járnak, ebben az időben mindenkinek valgfagja van. Hogy a jelentkezés hogy zajlik, fogalmam sincs, talán év elején kell felvenni, ami érdekel, és jelezni a tanárnak, talán év végén, egyelőre ne kérdezd, mert nem tudom. De nem lehet váltogatni, ez a fix. De nemcsak ezen az órán van több osztály, hanem lényegében mindenhol. Tesiórán láttam eddig még egyben az egész osztályt, meg SAF-on, igaz, főleg nyelvi és valgos óráim vannak, ha nem az IFK-val vagyok.

Még egy fél mondatot (jó hosszú félmondat lesz :D), a tanárokról, ,a tanárok képzéséről és képesítéséről. Szóval, itt heti tervekben dolgoznak, nem pedig óratervekben. Ez eleve furi, mert ugye megszoktam, hogy a 45 percről lényegében másodpercre pontosan leírt óravázlattal kell bemennem órára (ami ugye tartalmazza azt is, hogy mit csinálok az SNI-s gyerekkel, meg a nem SNI-ssel, vagyis a differenciálást). De itt nem. Heti terv van, minden óráról max. egy félmondat van leírva, hogy azon a héten mit kell csinálni, megtanítani. Van egy részletesebb óraterv is, ez a hetihez képest + 2 sorral jelent többet, és ez a plusz 2 sor is csak az anyagokat tartalmazza, amit órán felhasználunk. Az is érdekes, hogy nincs warm-up, játékos feladat az óra elején. Sőt, számomra sok olyan dolog történik órán, amit véleményem szerint otthon is meg lehetne csinálni. Pl. elolvasni a tankönyvet. (Itt is lehet választani: neten olvasod el (!!!), vagy kinyomtatja Neked a tanár.. (!!!) !!!). Igen, én is így néztem, mikor ezt láttam. 

A másik dolog még, ami ide kapcsolódik, a tanárképzés: minden tanár taníthat mindent. Ezt így, szó szerint így értsd. Szerintem itt a videregåendeskoleban szakosodnak a tanárok. Kérdeztem pár kollégát, hogy ők mit tanítanak, erre különböző válaszokat kaptam: 
- Tavaly vallástörit tanítottam, de idén inkább a tesit választottam, és a konyhát.*
- Tesit, zenét, valgfagot. De matekot is szeretnék.
- Első sorban nyelveket, de voltam már valgfagos is. 

Számomra, ebből úgy tűnik, hogy a tanárok egy átlagos, általános pedagógiai képzést kapnak, nem lesznek szakbarbárok. Picit ilyen általános iskolai tanítós oktatást képzelek el az egyetemen, csak nem olvasás és matektanítással töltik az időt, hanem minden tantárgyból egy szeletet. No meg, ha a cél az, hogy a diákok kreatívak legyenek, igazából az a feladatuk, hogy dönteni tanítsák meg őket. Kézzelfogható, átfogó, praktikus dolgok tanítása történik itt, Tromstunben is, nem vesznek el a részletekben. Ez is jó, bár nekem egy picit hiányzik az alaposság. De hogy erről véleményt formáljak, még nem töltöttem itt elég időt. Meglátjuk. Egyelőre ezek a tapasztalataim, ezeket láttam, hogy így működnek itt a dolgok. 

Bármilyen kérdést, észrevételt szívesen fogadok! :-) 

*Mat og helse = mindenféle hasznos és up-to-date infó, konyháról, főzésről, egészséges életmódról. Csupa kézzelfogható hasznos tudás.